A második világháború alatt
...előkerülnek a rég elveszettnek hitt Arvisurák és elindulnak több évtizedes útjukra a hivatalosság felé.
A hunoktól előkerült és hunok számára átadott történelemírásunk komoly mozgalmat támogatottságot és ellenállást mondhat magáénak a rendszerváltásig, ameddig is mind emberi, tudományos, szamizdat és mozgalmi szinten küzdöttünk és az elismertségért.
Ennek a szűk 50 évnek a leírása egy külön könyvet is magába foglalhatna.
Ismerjük a ’90 előtti politikai rendszert, sok mindent nem lehetett megcsinálni, szerencsére ez a látásmód már megváltozott.
A hunoktól előkerült és hunok számára átadott történelemírásunk komoly mozgalmat támogatottságot és ellenállást mondhat magáénak a rendszerváltásig, ameddig is mind emberi, tudományos, szamizdat és mozgalmi szinten küzdöttünk és az elismertségért.
Ennek a szűk 50 évnek a leírása egy külön könyvet is magába foglalhatna.
Ismerjük a ’90 előtti politikai rendszert, sok mindent nem lehetett megcsinálni, szerencsére ez a látásmód már megváltozott.
1991. november 7-én
Kisfaludy György az ÓMK-ban közösséget alapít ősi történelmünk és ősi tudásunk felélesztése végett. A közösség új típusú magja így több, mint 20 éve létezik.
1997-ben
...bejegyeztetésre kerül Az Univerzum Egyháza, más néven a Hunok Szentegyháza. Ezzel egyidőben kiadatnak az arvisurák, amire azt mondták hogy nincs: ősi történelmünk. A dalak még nem egészen törtek át a lelkekben: a 6000 év hun történelme nagyon sokak örömére, nagyon sokak bánatára kerül elő. Egyre többen érdeklődnek a mű és az összegzett előzmények iránt mind komoly, mind tudományos szándékkal. Az Arvisurákat a Hunok Szentegyháza szent könyvnek valamint hivatalos történelemírásnak tartja, és íróját, a sámán láncolat utolsó ismert tagját, Paál Zoltánt, Szentté avatásban részesíti.
2001-ben
a hunok megjelentek a népszámláláson. 3 évig leveleztem a KSH-val de végül kiadták a papírt, hogy léteznek hunok Magyarországon, ez nagyon fontos és jó hír. Hogy nem 95-en voltunk az biztos, valahol félúton eltűntek az adatok, ez már nem a hunok felelőssége.
A KSH deklarálja a hunok létezését
Klikk a képre!
Klikk a képre!
2004. szeptember 16.
Az OVB mindent hitelesnek és törvényesnek talált, és a Magyar Közlöny 2004 szeptember 8-i számában megjelent az OVB határozata. Ez ellen senki sem fellebbezett, így a hitelesített íveken elkezdtük az aláírások gyûjtését arról, hogy létezünk.
2004. szeptember 24.
A polgártársaink lelkesen gyûjtötték az aláírást a hunok között.
2004 ősze
Az természetszerű volt, hogy a politikától hideget és meleget egyaránt fogunk kapni, ugyanakkor nagyon sok faji megkülönböztetõ támadás ért minket a sajtó, a rádiók és ami igazán elszomorító a tudomány részérõl is.
2001, Keresztes László, Debreceni Egyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszék volt Tanszékvezető nyilatkozata az M1-nek:
„Akik most hunoknak mondják magukat, ezek a kérdések nem nyelvészeti, nem is régészeti, nem is történelmi kérdések elsősorban, hanem esetleg az orvostudomány vagy a pszichológiai kutatások körébe tartoznak.”
2004, Kronstein Gábor, A Történelem-Tanárok Egyletének részéről a mai kor hunjairól, a TTE honlapjáról:
„A félműveltek, a ködevők, életük sivárságából ...”
2004, Thoroczkay Gábor. történész, az ELTE oktató nyilatkozata a Heti Válaszból:
„Aki elhajol az elfogadott nézettől, lényegében nem tagja többé a történészcéhnek!”
2004, Berta Árpád, Szegedi Egyetem dékán, Altajisztika Tanszékvezető, nyilatkozata a Kossuth Rádónak:
„Alapos szociálpszichiátriai vizsgálatot is megigényelhetne az, hogy esetleg hun nemzetiség van e Magyarországon, foglalkoznak komolyan!”
2004, Lukácsi Béla, Az MTA támogatásával működtetett Magyar Virtuális Enciklopédia szerkesztőjének kérdése a Kossuth Rádió egy műsorában:
„Egyáltalán merhetünk ilyet mondani, hogy hun?”
Hazánkban, belülről támadnak minket, a nélkül, hogy mi ezt tennénk bárkivel. Egy bizonyos irányzat az. I.sz. 1000 elõtti történelmünket leszólja, vagy igyekszik azt eltűntetni. De mi mégis élünk!
A magyar névadó naptárban már csak nyolc százalékra írja a „szakszerzõ”, hogy „magyar eredetû”, és összesen egyre, az Attila névre mondja, hogy „hun” ill jelenleg ezt is csak németes helyesírással engedélyezték. Vissza akarjuk kapni a neveinket!
2001, Keresztes László, Debreceni Egyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszék volt Tanszékvezető nyilatkozata az M1-nek:
„Akik most hunoknak mondják magukat, ezek a kérdések nem nyelvészeti, nem is régészeti, nem is történelmi kérdések elsősorban, hanem esetleg az orvostudomány vagy a pszichológiai kutatások körébe tartoznak.”
2004, Kronstein Gábor, A Történelem-Tanárok Egyletének részéről a mai kor hunjairól, a TTE honlapjáról:
„A félműveltek, a ködevők, életük sivárságából ...”
2004, Thoroczkay Gábor. történész, az ELTE oktató nyilatkozata a Heti Válaszból:
„Aki elhajol az elfogadott nézettől, lényegében nem tagja többé a történészcéhnek!”
2004, Berta Árpád, Szegedi Egyetem dékán, Altajisztika Tanszékvezető, nyilatkozata a Kossuth Rádónak:
„Alapos szociálpszichiátriai vizsgálatot is megigényelhetne az, hogy esetleg hun nemzetiség van e Magyarországon, foglalkoznak komolyan!”
2004, Lukácsi Béla, Az MTA támogatásával működtetett Magyar Virtuális Enciklopédia szerkesztőjének kérdése a Kossuth Rádió egy műsorában:
„Egyáltalán merhetünk ilyet mondani, hogy hun?”
Hazánkban, belülről támadnak minket, a nélkül, hogy mi ezt tennénk bárkivel. Egy bizonyos irányzat az. I.sz. 1000 elõtti történelmünket leszólja, vagy igyekszik azt eltűntetni. De mi mégis élünk!
A magyar névadó naptárban már csak nyolc százalékra írja a „szakszerzõ”, hogy „magyar eredetû”, és összesen egyre, az Attila névre mondja, hogy „hun” ill jelenleg ezt is csak németes helyesírással engedélyezték. Vissza akarjuk kapni a neveinket!
2004. november 23.
2500 aláírással támasztottuk alá a hunok létezését, ez családokkal együtt mintegy 10.000 ember. A követelményeket teljesítve ügyünk az Országgyűlés elé került.
2005. január 7.
16:00-kor a kérésünk és aláírásgyûjtésünk jogerõre emelkedett. Az OVB honlapján megjelent az errõl szóló határozat. Az eredményről értesítették ill. az ügyet átadták a kisebbségi törénynek megfelelően az Országgyűlés Elnökasszonyának, Szili Katalinnak. Eddig három hivatalos szerv ismerte el a létezésünket: KSH, OVI, OVB. Egy minden értelemben letagadott népnek ez is biztató eredmény.
2005. január 12.
Fontos figyelmeztetés. Hungarista és szélsőséges mozgalmak megkísérlik azt, hogy égiszünk alatt nyilatkozznak. Ettõl határozottan elhatároljuk magunkat. Mi nem párt vagyunk és nem vagyunk fajgyûlölõk sem. Kérünk mindenkit, hogy ne vegyék komolyan az ezirányú provokációkat, és kérjük aktivistáinkat, hogy figyeljenek a provokátorokra. Ez csak a szokásos recept alapján történik. Mozgalmunk célja kizárólag népünk kulturális és tudományos értékû emlékeinek értékmentése. Nem kívánunk kilépni az alkotmányos keretek közül, de ami azon belül törvényes, azt kiharcoljuk magunknak és testvéreinknek.
2005. február 14.
Dávid Ibolya, a Parlament elnökhelyettes-asszonya bejelentette az országgyûlésnek, hogy aláírásgyûjtésünk sikeres volt, és a hun kisebbség ügyét az Emberi jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság hatáskörébe utalta át.
Parlamenti bejelentés a Hun Kisebbségről
Klikk a képre!
Klikk a képre!
2005. április 12.
Meghallgatta a hunokat az OGY Emberi Jogi, Kisebbségi, Vallásügyi Bizottsága.
Ennek részeként Róna-Tas András (MTA) és Bálint Csanád (MTA) véleményezték a hunokat. Róna-Tas szerint egyetlen „nyelvtöredék, személynév, helynév nem mutatja” a hunok továbbélését. Évtizedekig tartotta magát az a szakmai nézete Róna-Tasnak, hogy van három hun szó, de ő azt a hármat is visszavonta.
Előre is elnézést kérek, de Semjén Zsolt aki ma Magyarország miniszterelnök helyettese, s az akkori bizottság alelnöke, előfordult, hogy szintén élcelődött a hunok kapcsán, erről hangfelvétel, hivatalos jegyzőkönyv is van természetesen.
Az MTA szakértők nyilatkozatát Vizi E. Szilveszter - volt MTA elnök - írta alá, ami után Göncz Kinga – volt Esélyegyenlőségi Miniszterasszony - is állást foglalt az ügyben. Miniszter asszonyt szociális téren elismert szakembernek tartják. Egyetlen miniszternek sem felelőssége, hogy „mindentudó” legyen a saját szakterületén, de álláspontjából látni lehet, hogy szinte teljesen átvette az MTA álláspontját, így önálló miniszteri álláspont szinte nem fedezhetó fel.
A nevezett ülés végén a bizottságnak - a magyar és nemzetközi média jelenlétében - határozottan elmondtam: Az Árpád-Ház és a Hunok kihalásáról beszélni tudománytalan dolog!
Nem magunkról akarok jót írni, de szellemi kerete és aurája volt az ülésnek: Amikor beléptünk megdermedt a levegő és „vágni lehetett” azt, míg a végén azt hitték fejlesütve jövünk majd ki, de jezetük, hogy az ügy folytatódik, határozottan, felemelt fejjel jöttünk ki, és ha kicsit önkényesen is de engedtessék meg, ennek a napnak a szakmai vitáját „mi nyertük meg” a jobb és bal oldali parlamenterekkel „szemben”.
Ennek részeként Róna-Tas András (MTA) és Bálint Csanád (MTA) véleményezték a hunokat. Róna-Tas szerint egyetlen „nyelvtöredék, személynév, helynév nem mutatja” a hunok továbbélését. Évtizedekig tartotta magát az a szakmai nézete Róna-Tasnak, hogy van három hun szó, de ő azt a hármat is visszavonta.
Előre is elnézést kérek, de Semjén Zsolt aki ma Magyarország miniszterelnök helyettese, s az akkori bizottság alelnöke, előfordult, hogy szintén élcelődött a hunok kapcsán, erről hangfelvétel, hivatalos jegyzőkönyv is van természetesen.
Az MTA szakértők nyilatkozatát Vizi E. Szilveszter - volt MTA elnök - írta alá, ami után Göncz Kinga – volt Esélyegyenlőségi Miniszterasszony - is állást foglalt az ügyben. Miniszter asszonyt szociális téren elismert szakembernek tartják. Egyetlen miniszternek sem felelőssége, hogy „mindentudó” legyen a saját szakterületén, de álláspontjából látni lehet, hogy szinte teljesen átvette az MTA álláspontját, így önálló miniszteri álláspont szinte nem fedezhetó fel.
A nevezett ülés végén a bizottságnak - a magyar és nemzetközi média jelenlétében - határozottan elmondtam: Az Árpád-Ház és a Hunok kihalásáról beszélni tudománytalan dolog!
Nem magunkról akarok jót írni, de szellemi kerete és aurája volt az ülésnek: Amikor beléptünk megdermedt a levegő és „vágni lehetett” azt, míg a végén azt hitték fejlesütve jövünk majd ki, de jezetük, hogy az ügy folytatódik, határozottan, felemelt fejjel jöttünk ki, és ha kicsit önkényesen is de engedtessék meg, ennek a napnak a szakmai vitáját „mi nyertük meg” a jobb és bal oldali parlamenterekkel „szemben”.
2005. április 25.
Eljött a Parlamenti Szavazás napja. Elnökasszony levélben hívta meg a hunok vezetését, többtagú delegációját a szavazásra.
Hun, hagyományos népviseletben mentünk be, mire az első dolog az volt, hogy akit mellénk küldtek „idegenvezetőt” le akarta vetetni az öveinket, csatjainkat, ruháink egyéb részeit, hogy zok veszélyes dolgok, de határozottan a szemébe néztünk, elmondtunk mit gondolunk erről, és nem öltöztünk le.
Igencsak érdekes dolog történt a következőekben. A folyosón összeakadtam, összeakadtunk Szászfalvi Lászlóval aki az ekkori Emberi Jogi, Kisebbségi Vallásügyi Bizottság elnöke volt. Az előző linkekből a megfelelő jegyzúkönyvből látszik, hogy a bizottság őt szavazta meg diszponens, felszólaló személynek a hunok ügye kapcsán a parlamentben. Ezen minőségében az lett volna a feladata, hogy összefoglalja az ülésen történeteket a parlamentben, minkét fél - hunok, parlamenterek - részéről. Ezzel szemben ugyan értesítést nem kaptunk a felszólaló személyének változásáról, és "helyette" viszont a kormány (!) részéről Mesterházy Attila szólalt fel és beszélt a hun nemzetiségről az Országgyűlésben; ja és Szászfalvi eltűnt mert a szavazáson már jelen sem volt, nem is láttam bent és lehet „látni” , hogy a szavazók listájában nincs benne a neve, valamint Dávid Ibolya is jelzi, hogy nincs a teremben. Ma az egyik kulcsfigura Szászfalvi László a Kisebbségi és Egyházi törvény átírása körül, „érdekesnek” találom ezt. Hogy aztán Mesterházy Attila volt miniszterelnöki aspiráns, jelenlegi MSZP elnök, hogyan került kép(let)be, mint „hun szakértő” ez is érdekes. Ha tisztességesen szóltak volna a dologról, hogy változik a felszólaló személye, akkor bármilyen módon de korrektül lehetne kezelni az ügyet, természetesen igyekszünk is ezt tenni, viszont nem szóltak a felszólaló személyének változásáról.
Nagyon sokan, 300 körüli képviselő szavazott a hunokra, 14 igen, a többi nem és tartózkodás volt. (A szavazásról a videót és a név szerinti listát, alább letölthetőek,) Az MDF-ből akkor kizárt lakitelki atyák, a Nemzeti Fórum mind igennel szavaztak (!) és még néhány FIDESZ képviselő tette ezt meg. Örök hála nékik, akik hisznek a hun ősökben és a hunok feltámadásában, abban, hogy Hunniában, Hungáriában még vannak hunok.
Hun, hagyományos népviseletben mentünk be, mire az első dolog az volt, hogy akit mellénk küldtek „idegenvezetőt” le akarta vetetni az öveinket, csatjainkat, ruháink egyéb részeit, hogy zok veszélyes dolgok, de határozottan a szemébe néztünk, elmondtunk mit gondolunk erről, és nem öltöztünk le.
Igencsak érdekes dolog történt a következőekben. A folyosón összeakadtam, összeakadtunk Szászfalvi Lászlóval aki az ekkori Emberi Jogi, Kisebbségi Vallásügyi Bizottság elnöke volt. Az előző linkekből a megfelelő jegyzúkönyvből látszik, hogy a bizottság őt szavazta meg diszponens, felszólaló személynek a hunok ügye kapcsán a parlamentben. Ezen minőségében az lett volna a feladata, hogy összefoglalja az ülésen történeteket a parlamentben, minkét fél - hunok, parlamenterek - részéről. Ezzel szemben ugyan értesítést nem kaptunk a felszólaló személyének változásáról, és "helyette" viszont a kormány (!) részéről Mesterházy Attila szólalt fel és beszélt a hun nemzetiségről az Országgyűlésben; ja és Szászfalvi eltűnt mert a szavazáson már jelen sem volt, nem is láttam bent és lehet „látni” , hogy a szavazók listájában nincs benne a neve, valamint Dávid Ibolya is jelzi, hogy nincs a teremben. Ma az egyik kulcsfigura Szászfalvi László a Kisebbségi és Egyházi törvény átírása körül, „érdekesnek” találom ezt. Hogy aztán Mesterházy Attila volt miniszterelnöki aspiráns, jelenlegi MSZP elnök, hogyan került kép(let)be, mint „hun szakértő” ez is érdekes. Ha tisztességesen szóltak volna a dologról, hogy változik a felszólaló személye, akkor bármilyen módon de korrektül lehetne kezelni az ügyet, természetesen igyekszünk is ezt tenni, viszont nem szóltak a felszólaló személyének változásáról.
Nagyon sokan, 300 körüli képviselő szavazott a hunokra, 14 igen, a többi nem és tartózkodás volt. (A szavazásról a videót és a név szerinti listát, alább letölthetőek,) Az MDF-ből akkor kizárt lakitelki atyák, a Nemzeti Fórum mind igennel szavaztak (!) és még néhány FIDESZ képviselő tette ezt meg. Örök hála nékik, akik hisznek a hun ősökben és a hunok feltámadásában, abban, hogy Hunniában, Hungáriában még vannak hunok.
2005. április 27.
A Magyar Közlönyben rendelet jelenik meg, amelyben kihírdetik: „Az Országgyűlés a népi kezdeményezésben foglaltakkal nem ért egyet.”
2005. május 2.
Az Alkotmánybírüsághoz indítványt adunk be, amelyben kifogásultuk az ügy bizonyos szellemi ismérveit, ügymenetet. (Alább letölthető az eredeti indítvány szövege.)
Ebben leírtuk, hogy sérült az önazonossághoz való joga a hunoknak, felhívtuk a bírák figyelmét alkotmányos és törvényi ellentmondásokra, valamint kértük egy törvényi paragrafus eltörlését (erre jog szerint, AB-hoz küldött beadványokban lehetőség van).
Idézet a kisebbségi törvény praeambulumából:
„Ezen jogok összessége nem a többség adománya és nem a kisebbség kiváltsága, forrásuk pedig nem a nemzeti és etnikai kisebbségek számaránya, hanem az egyének szabadságának és a társadalmi békének tisztelete alapján a másság joga.”
Megalapozottan leírtuk azt is, hogy az MTA-t kompetens véleményező szervnek nem fogadjuk el, viselkedése okán.
További idézet a beadványból:
„A hunok mindig is befogadó nemzet voltak, így a Kisebbségi Törvény 61. § (1) bekezdésnek ezért is kérjük teljes megsemmisítését, mert a Magyarországon élő több rokon népcsoportunknak, kisebbségeknek (pl. palócok, kunok, jászok) – akik egyúttal hasonlóan a hunokhoz, szintén mindenben megfelelnek a kisebbségi törvényben foglaltaknak és az indítványomban vázolt Alkotmányos paragrafusoknak - is abszolút módon sérülnek a jogai!”
Azt hiszem ez egyértelmű; érdekes, hogy a kisebbségi törvény minden az elmúlt 1000 évben bevándorolt törzset és népet elismer, kivéve a magyarral szorosan rokon, és per egyáltalán az ad acta hon foglaló törzsek leszármazottait nem.
A hunok nemcsak magukért, hanem kivétel nélkül mindenkiért, minden népért és az ideák és megnyilvánulások összefogásáért küzdenek.
Ebben leírtuk, hogy sérült az önazonossághoz való joga a hunoknak, felhívtuk a bírák figyelmét alkotmányos és törvényi ellentmondásokra, valamint kértük egy törvényi paragrafus eltörlését (erre jog szerint, AB-hoz küldött beadványokban lehetőség van).
Idézet a kisebbségi törvény praeambulumából:
„Ezen jogok összessége nem a többség adománya és nem a kisebbség kiváltsága, forrásuk pedig nem a nemzeti és etnikai kisebbségek számaránya, hanem az egyének szabadságának és a társadalmi békének tisztelete alapján a másság joga.”
Megalapozottan leírtuk azt is, hogy az MTA-t kompetens véleményező szervnek nem fogadjuk el, viselkedése okán.
További idézet a beadványból:
„A hunok mindig is befogadó nemzet voltak, így a Kisebbségi Törvény 61. § (1) bekezdésnek ezért is kérjük teljes megsemmisítését, mert a Magyarországon élő több rokon népcsoportunknak, kisebbségeknek (pl. palócok, kunok, jászok) – akik egyúttal hasonlóan a hunokhoz, szintén mindenben megfelelnek a kisebbségi törvényben foglaltaknak és az indítványomban vázolt Alkotmányos paragrafusoknak - is abszolút módon sérülnek a jogai!”
Azt hiszem ez egyértelmű; érdekes, hogy a kisebbségi törvény minden az elmúlt 1000 évben bevándorolt törzset és népet elismer, kivéve a magyarral szorosan rokon, és per egyáltalán az ad acta hon foglaló törzsek leszármazottait nem.
A hunok nemcsak magukért, hanem kivétel nélkül mindenkiért, minden népért és az ideák és megnyilvánulások összefogásáért küzdenek.
A hunok indítványa az AB-hoz
Klikk a képre!
Klikk a képre!
2006.
A pálos jóslatnak megfelelően Csepin Péter hagyományőrző lovas körbelovagolja Nagy-Magyarország (!) határát. A jóslat lényege az, hogy amikor ezt egyszer megteszi valaki, akkor az ország elindul a szellemi felívelés visszavonulhatatlan útján!
A Renum szám-nyelv-rendszer számításai szerint ez az év az aranyakor ill. az aranykor kezdete!
Péter visszaérkezésének másnapján kerül nyilvánosságra a balatonöszödi beszéd.
A Renum szám-nyelv-rendszer számításai szerint ez az év az aranyakor ill. az aranykor kezdete!
Péter visszaérkezésének másnapján kerül nyilvánosságra a balatonöszödi beszéd.
2007. június
Levelet írtam Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrnak, abban az ügyben, hogy legjobb tudomásom szerint, az AB köteles beszámolni időleges alkalmanként a miniszterelnöknek tevékenységéről, így kértem, hogy tájékoztasson a hunok ügyéről. Titkárságáról hívtak fel, röviden elutasítottak szóban, hogy ez nem így van. Annyit tudtam tenni ekkoron, hogy jeleztem, ezzel nem értek egyet.
Ekkor már 2 éve ült az AB az ügyön, megpróbáltam ezen a vonalon fejleményt elérni, de nem sikerült.
Ekkor már 2 éve ült az AB az ügyön, megpróbáltam ezen a vonalon fejleményt elérni, de nem sikerült.
2008. január
Úgy éreztem erősebb szellemi foganatosítást igényel az ügy, így a hunok vezetőségével megegyezve kiegészítő beadványt adtunk be az AB-hez. (Erre a jogi lehetőség megvan.)
Idézet a kiegészítő indítványból:
Idézet a kiegészítő indítványból:
Állásfoglalás
A Magyarországi Hunokról
A hunok felemelkedést tudnak és fognak hozni a történelemben!
Indokolás
A Magyarországi Hunokról
A hunok felemelkedést tudnak és fognak hozni a történelemben!
Indokolás
Amennyiben a Magyar Köztársaságban a teljes körű jogainkat megkapjuk:
A hun kisebbség vállalja, hogy felkutatja és objektíven bemutatja az arra érdeklődőknek a hun hagyományokat és eredményeket, azaz a régészeti, vallási, tudományos és kulturális kutatások összességét.
Tanítjuk és vállaljuk annak következményeit, amennyiben a hun kérdésekkel felmerülő problémákat megoldjuk; vagy azt a megfelelő helyre - amennyiben nem tudunk rá megfelelni - továbbítjuk.
Megtartjuk azokat és részt veszünk a nemzetközi konferenciákon.
Értékeljük, és ennek szemszögében a magyar történelem tanításának részesévé válunk. A nemzet fölemelkedésében, amely a nemzet megítélését tartja elsődlegesnek, abban objektív részt vállalunk, és partnere vagyunk és leszünk: a mindenkori Magyar Kormánynak!”
A hun kisebbség vállalja, hogy felkutatja és objektíven bemutatja az arra érdeklődőknek a hun hagyományokat és eredményeket, azaz a régészeti, vallási, tudományos és kulturális kutatások összességét.
Tanítjuk és vállaljuk annak következményeit, amennyiben a hun kérdésekkel felmerülő problémákat megoldjuk; vagy azt a megfelelő helyre - amennyiben nem tudunk rá megfelelni - továbbítjuk.
Megtartjuk azokat és részt veszünk a nemzetközi konferenciákon.
Értékeljük, és ennek szemszögében a magyar történelem tanításának részesévé válunk. A nemzet fölemelkedésében, amely a nemzet megítélését tartja elsődlegesnek, abban objektív részt vállalunk, és partnere vagyunk és leszünk: a mindenkori Magyar Kormánynak!”
2008 tavasza
Levélváltás történt Sólyom László köztársasági elnök úrral. Eredeti levelemre adott válaszában – hivatalvezetője – leírta, hogy bár „segítő szándékkal” van a hunok felé, de nincs az ügyben jogi kompetenciája, az Alkotmány megfelelő paragrafusai alapján. Volt tehát egy egyértelmű pozitív rend a részéről amit felénk mutatott, ugyanakkor határozottan elutasított a konkrét kérdés-válasz tekintetében.
2008 nyara – 2010 tavasza
Hivatalos tekintetben akik a kisebbségi ügyelben érintette, több parlamenti képviselőt megkerestünk mindkét oldalról. Legtöbbször nem kaptunk időpontot, vagy ha kaptunk is választ mind elutasítóak voltak. Megkerestünk a témához kapcsoló néhány nagyobb civil szervezetet is; szintén nem alakultak ki olyan kontaktusok. Természetesen itt ahogyan önkritikailag, kritikailag is gondolkodnunk kell.
2010 tavasza
A hunok ügye már 6, azaz 6 éve áll az Alkotmánybíróságon, amivel másodikok vagy rekorderek vagyunk a valaha volt, el nem döntött AB ügyek tekintetében. A Hunok Szentegyházának vezetője annak idején a Szabadalmi Hivatalba beadott számítástechnikai szabadalmára 7 évig kellett várni, szintén rekord időt felállítva ezzel. 2011-ben a Hunok Szentegyházát törölték az új egyházi törvénnyel a létező egyházak sorából. (Erről még van szó az oldalon.) Én „nem is tudom mit mondjak” erre a hozzáállásra. Mert ez hozzáállás a hunokhoz, ehhez már kétség nem fér. 6 év az nagyon sok egy nemzetiség életében. Ugyanakkor maxiimálisan hiszünk az alkotmánybírák jószándékában és tudásában.
2010 nyara
A választások után vagyunk. Levelet írtam Schmitt Pálnak ekkor még Házelnöki minőségében. Már azt hittem nem fog válaszolni, amikor regnálása utolsó (!) hetében választ kaptam, amiben jelezte, hogy elfoglalt, de nyitott egy időpontegyeztetésre. Az utóbbi idők során, ezt éreztem a legfőbb jelnek, nagyon jó volt ez ekkor.
2010 ősze
Az időpontegyeztetés elmaradt – nem a hunok miatt -, így hivatkozva e levélváltásra újabb időpontot kértem, az új házelnöktől Kövér Lászlótól.
Érdekes fordulat történt, mert ugyan az időpontot nem kaptuk meg, de a hunok ügyét saját elgondolásából az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság keretei közé utalta „újra”.
Érdekes fordulat történt, mert ugyan az időpontot nem kaptuk meg, de a hunok ügyét saját elgondolásából az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság keretei közé utalta „újra”.
2011. január-május
Többször kértem időpontegyeztetést a bizottság elnökétől Dr. Lukács Tamás elnök úrtól, de egyszer sem kaptuk ezt meg. Hatszemközti időpontegyeztetésről volt szó, személyemben, személyében és a hunok egyházának vezetője személyében, de időpont nincs.
Az időpont kérelem arra irányult, hogy a hun nemzetiség ügyének vizsgálatába, vonják be magukat a hunokat ill. a hunok vezetőségét is.
Ugyanakkor néhány hónappal ezelőtt észrevettük, hogy Dávid Ibolya a parlamenti referációjakor elolvassa (!) a törvény számát, így ami az AB beadványunk egyik pontja volt, hogy a hunokról szavazni sem lehetett volna (!), így ezzel a felvétellel bizonyítható, hogy egy nemlétező törvényről szavaztak; értelmezésünkben a szavazás így érvénytelen, és így (jog)orvosolni kell ezt a tényt.
Az időpont kérelem arra irányult, hogy a hun nemzetiség ügyének vizsgálatába, vonják be magukat a hunokat ill. a hunok vezetőségét is.
Ugyanakkor néhány hónappal ezelőtt észrevettük, hogy Dávid Ibolya a parlamenti referációjakor elolvassa (!) a törvény számát, így ami az AB beadványunk egyik pontja volt, hogy a hunokról szavazni sem lehetett volna (!), így ezzel a felvétellel bizonyítható, hogy egy nemlétező törvényről szavaztak; értelmezésünkben a szavazás így érvénytelen, és így (jog)orvosolni kell ezt a tényt.
2011. július
A Hunok Szentegyháza is támogatta a maga módján a Hun Nemzetiség bejegyeztetését természetesen; rendszerhez illóen megvan a saját „két oldalunknak” a szervezettsége szervezeti oldalról, a világ és vallási nézetek oldalairól, mi magunk is kutatunk, beszélgetünk és vitákat folytatunk saját magunk ügyeiben a legnagyobb természetességgel.
Meghozzák az új egyházi törvényt, amiből jól látszik, hogy a nagyok kartellbe fogtak a kicsik ellen: Magyarországon megszánt a vallásszabadság, és most már azt is nehéz lenne mondani, hogy a hun nemzetiséget és a hunok egyházát, nem egyszerre akarják margóra helyezni, mert de igenis egyszerre akarják ezt valakik.
Ezzel együtt az egyházakról megvan a sajátságos látásmódom, amihez hozzátéve mind pozitív, mind kritikai elgondolásaimat el lehet olvasni a honlap megfelelő linkjén.
Meghozzák az új egyházi törvényt, amiből jól látszik, hogy a nagyok kartellbe fogtak a kicsik ellen: Magyarországon megszánt a vallásszabadság, és most már azt is nehéz lenne mondani, hogy a hun nemzetiséget és a hunok egyházát, nem egyszerre akarják margóra helyezni, mert de igenis egyszerre akarják ezt valakik.
Ezzel együtt az egyházakról megvan a sajátságos látásmódom, amihez hozzátéve mind pozitív, mind kritikai elgondolásaimat el lehet olvasni a honlap megfelelő linkjén.
2011. augusztus-szeptember-OKTÓBER
A hun nemzetiség Magyarországon újult erővel készül a népszámláláson való részvételre immáron 10 év után újra!
A részletes ügymenetről, kérek mindenkit hogy tájékozódjon a megfelelő linkek alatt!
A népszámlálás OKTÓBER 1 – OKTÓBER 31 között van!
Minden lelkesedésünket tegyük eggyé a hun nemzetiséggel!
Nem fogunk megijedni a saját árnyékunktól…
A részletes ügymenetről, kérek mindenkit hogy tájékozódjon a megfelelő linkek alatt!
A népszámlálás OKTÓBER 1 – OKTÓBER 31 között van!
Minden lelkesedésünket tegyük eggyé a hun nemzetiséggel!
Nem fogunk megijedni a saját árnyékunktól…